Az orvosom már az első terhességem alatt is óva intett attól, hogy híradót, horrorfilmet és ehhez hasonlókat nézzek a tévében. Azt állítja, a “nyugalom megzavarására alkalmas” műsorok stresszt okoznak, a magzatra leselkedő létező legnagyobb veszély pedig az, ha az anya stresszhelyzetben van.

A mai vizsgálaton végül elmesélte azt a történetet, amely szerint a kórházban fekvő veszélyeztetett terhes anyák minden este tévéztek a kórteremben, míg végül valami annyira retteneteset láttak, hogy az is kiment a fejükből, hogy volt aznap este vizit – másnap követelték az orvoson.

Szerinte az ilyesfajta műsorok tehát alkalmasak arra, hogy az anya kivetítse a terhesség alatt egyébként is erősödő szorongásait.

Vajon igaz-e ez, illetve le kell-e mondanunk a tévézésről, internetezésről, hírekről a terhesség alatt a magzat és a saját védelmünk érdekében?

Az anyai stressz bizonyíthatóan károsítja a magzat fejlődését; az ismételt vagy hosszú ideig tartó stresszhormon-kibocsátás összefügghet a szívbetegség, a cukorbetegség, különböző immunrendszeri illetve pszichés elváltozások kialakulásával, okozhat koraszülést, de mindenképpen arra “tanítja” a magzatot, hogy valamilyen módon reagáljon az anyai szervezetben a stressz, a szorongás hatására megjelenő biológiai változásokra. A kérdés természetesen az, hogy mi tekinthető stressznek; egy kutatás a munkahelyi és családi problémákat, a veszélyeztetett terhességet, a családon belüli halálesetet tekinti és más efféle életeseményeket tekinti stressznek. Mindez nem zárja ki, hogy a folyamatos, kisebb intenzitású stressz is okozhat ártalmakat a magzatnak.

Márpedig a terhes anyák jelentős része egyébként is rengeteg aggódni valót talál, sokat szorong.

Vizsgáljuk most médiafogyasztás és stressz kapcsolatát! A híradó, illetve általában a hírek valóban előtérbe helyezik a szokatlan, félelmetes, negatív információkat, a katasztrófákat és szörnyűségeket – ez az, ami nézettséget produkál. Az internetes hírportálokon is ezek kerülnek előtérbe, és terhesen fokozottan hajlunk arra, hogy azokra az információkra fókuszáljunk, amelyek a saját szorongásainkra reagálnak (például a játszótérről elrabolt kisgyerekekre vagy a gyanúsan sok halálesetre a koraszülött-osztályon).

A közösségi média sem kínál ennél nyugodtabb szórakozást; egy amerikai kutatás szerint minél több az ismerősünk a Facebookon, annál nagyobb az esélyünk a stresszre – ezt az váltja ki, ha valami nem tetszőt olvasunk. Szülők a gyerekeikről, házaspárok egymásról, kollégák és főnökök – az ő cigis-piás képeik, számunkra ellenszenves politikai nézeteik, a sok ostoba hoax és körlevél, amit megosztanak, mind-mind stresszhelyzetet okozhat.

Amikor stresszinger éri az embert, az nem csak fiziológiai választ indít el a szervezetünkben, kognitívan is elkezdjük kiértékelni (mint minden ingert, ami tudatosul az agyunkban). Az, hogy mit élünk meg stressznek, és mennyire éljük meg testi-lelki szinten stresszesnek, az attól függ, hogy mennyire ítéljük azt stresszesnek. Az anya kognitív kiértékelése tehát befolyásolja a fiziológiai választ is és hogy ebből mit él át a magzat. Tehát, nem lehet általánosságban beszélni arról, hogy “a horror film rosszat tesz a magzatnak.” A horrorfilm az egyik anyában stresszválaszt indít el, a másik pedig marha kellemesen érzi magát közben, mintha csak Mozartot hallgatna. Egyébként a stressz önmagában nem gonosz dolog, az élet része – a kérdés az, hogyan tudunk vele megküzdeni.

Visszatérve a fikciós műfajokhoz, a félelmetes filmekben, sorozatokban megjelenő erős hanghatások, a sírás, a kiabálás valóban zavarhatja a magzatot (ezért nem járunk terhesen rockkoncertre sem). Ugyanakkor, ha ezek a műsortípusok valóban nem okoznak számunkra stresszt, csak élvezetet, akkor ha mértékkel is, de engedélyezett a használatuk.

A tévézésnek és internetezésnek ugyanis számos egyéb hátránya is van; például egy helyben ülünk, ahelyett, hogy mozognánk, a hasunkra helyezett laptop káros sugarakat bocsáthat ki, ha tévézünk, akkor chipset rágcsálunk és kólát iszunk, amitől elhízunk, és depresszióssá is válhatunk.

Látható tehát, hogy a médiafogyasztás okozta stressz és szorongás magzatkárosító hatását mostanáig nem sikerült komoly kutatásnak bizonyítania, az életmód-tanácsok között azonban fontos helye van annak a bölcsességnek, hogy a terhesség alatt (is) érdemes elkerülni azokat a helyzeteket, amelyek szorongást, stresszt okoznak nekünk, például egyes orvosi tanácsokat is.

-b-