A pedagógus szerepe

4_2Mivel tevékenység-központú munkáról van szó, a gyerekek saját tevékenységein és a másokkal való együttműködés során, élményszerűen szerzi meg az új készségeket, tudatosítja az ismereteket. Ezek egyaránt szolgálják a személyiség fejlődését, a társakkal való együttműködést, társas kompetenciák fejlődését. Erősítik a diákok autonómiáját, akik komplex ismereteket szereznek a világról, önmagukról és másokról.

A médiaélményekkel való foglalkozás, az élményfeldolgozás, az önmagunkra és a másikra figyelés „tanulása” csak kellő biztonságot nyújtó csoportlégkörben valósulhat meg. A biztonságos kerettartás a pedagógus (óvónő) feladata. Eszközei: a foglalkozások ismétlődő elemei, amely egyfajta rituáléként épülnek be a csoport működésébe, és az együtt játszás, egymásra figyelés előre rögzített és következetesen betartott szabályai. A jól tartott keret, kapaszkodót jelent a gyerekeknek hogy biztonságban érezhessék magukat, másrészt ez a biztonságos keret teszi lehetővé a képzelet, és fantázia szabad áramlását, a kreatív részvételt, az egymás felé nyitott és kíváncsi jelenlét megélését. A jól kialakított és tartott keret további hozadéka, hogy feleslegessé teszi a rendszerint alkalmazott fegyelmezési módszereket.

Ennek eszközei: a foglalkozások ismétlődő elemei, az előző foglalkozás felidézése és a felkészülés a következőre, óvodásoknál az átjutás Élményországba, iskolásoknál a minden foglalkozás előtt meghallgatott, a témához kapcsolódó mese, illetve üzenet.

Ahhoz, hogy a foglalkozássorozat céljai teljesüljenek, a tanárnak is a szokásostól eltérő szerepben kell megjelennie a foglakozásokon. Mivel itt nem az iskola hagyományos céljai, a tananyag elsajátíttatása a szempont, hanem a személyes (médiafogyasztási) élmények feldolgozása, élményszerű megtapasztalása, a tanárnak nem a hagyományos ismeret-átadói, „mindentudó” szerepben kell fellépnie.
Inkább  háttérbe húzódó segítő (facilitátor), indirekt módon irányítja az órán zajló eseményeket, hiszen a legtöbb feladat a kooperatív csoportokban zajlik, kevés a frontális munka. Fontos, hogy a tanár értse és tudja alkalmazni ezeket a technikákat, természetesen a saját egyéniségére, habitusára szabva. Mindenképpen szükséges azonban egy a hagyományos tanóránál közvetlenebb, elfogadóbb, barátságosabb hangulat kialakítása, olyan környezeté, ahol a félénkebb gyerekek is szívesen megnyilatkoznak, sokszor nagyon személyes témákkal kapcsolatban.

A foglalkozássorozat megtartása komoly felkészülést igényel a tanár részéről, azonban a befektetett energia sokszorosan megtérülhet, abból a szempontból is, hogy a tanár-diák kapcsolat mélyül, erősödik a diákok motivációja, (ha eddig nem alkalmazták) gyakorlottá válnak a kooperatív tanulásban, ezek a módszerek később, a hagyományos tanórákon is alkalmazhatóak a hatékonyabb tanulás érdekében.

Az értékelés és különbözik a hagyományostól. Mivel a legtöbb feladatban nincsen jó és rossz megoldás (ahol van, ott sem korábban megtanult ismeret kell számon kérni), ezért minden érdemi megoldásban, hozzászólásban meg kell találni a pozitívumot. Ezzel biztonságos, elfogadó légkör jön létre, amelyben a visszahúzódóbbak is könnyebben megszólalnak. A tanár példát mutat arra is, hogy a gyerekek, csoportok hogyan értékeljék egymást. Nagyon fontos, hogy a visszajelzés folyamatos legyen, ne sikkadjon el, és a tanár odafigyeljen a gyerekek gondolataira, jelezze, hogy érdekesnek és fontosnak találja őket, és azonnal reagáljon.

A letölthető programcsomagokban korosztályonként részletes módszertani – pedagógiai melléklet található.

[loggedin] A teljes programcsomagot az Óvoda, Alsó tagozat, Felső tagozat oldalakon töltheti le. [loggedin]

[loggedout] A letöltéshez be kell jelentkeznie. [/loggedout]

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.