Magyarországon is terjed a sokképernyős tartalomfogyasztás

A televízió ma Magyarországon a legnépszerűbb médium, mégis okszor fölmerül az a kérdés, hogy meddig tudja megőrizni vezető szerepét, vagy más szempontból megfogalmazva, képes-e megújulni, lépést tartani a fejlődéssel, és megőrizni közönségét bárhol a világban.

Az internet fejlődése és az okoseszközök megjelenése forradalmasíthatja a televíziózást és átalakíthatja tévénézési szokásainkat. Erre az eredményre jutott a brit médiahatóság, az Ofcom 2013-as kutatása, és az eNet Magyarországon, 2014 áprilisában végzett kutatása is. A tendencia hasonló, a leszűrt eredmények valamelyest különböznek.

Az eNet kutatás megállapítja, hogy a válaszadók 98%-a rendelkezik televízióval és 40%-nak van két készüléke, az ellátottság tehát nagy. A tanulmány kiemeli a televíziózás újfajta lehetőségeit; okostévével a válaszadók ötöde rendelkezik, de minden negyedik, tévével rendelkező válaszadó tervez ilyet vásárolni. A legtöbben saját médiatartalmaik megtekintésére használják az okostévét a tévézés mellett, a videólejátszás és a böngészés ritkább. A video-on-demand (VoD) – szolgáltatás szintén nem igazán elterjedt, a válaszadók ötöde rendelkezik ilyennel, de csak 55%-uk használja, ezek harmada is ritkábban, mint havonta.

Ennél talán izgalmasabb kérdés az, hogy az új médiaeszközök hogyan alakítják át tévénézési szokásainkat. Mindkét kutatás megállapítja, hogy a multitasking (több médium egyidejű használata) egyre gyakoribbá válik.

A magyar kutatás szerint a válaszadók nagyjából fele internetezik, illetve használja mobiltelefonját tévézés közben. A tanulmány kulcskifejezése a multiscreen (sokképernyős) tartalomfogyasztás terjedése, vagyis az a tendencia, hogy egyre többen nézünk tableten, sőt mobiltelefonon is televíziós tartalmat.

Az Ofcom kutatása más irányból közelíti meg a jelenséget, és a multitaskinra helyezi a hangsúlyt, elkülöníti a „media stacking” és a „media meshing” fogalmát. A media meshing azt jelenti, hogy a televíziózás közben használt egyéb digitális eszközön végzett tevékenységek összefüggnek az éppen látott tartalommal (például egy zeneszám megkeresése a YouTube-on, utánanézni, honnan olyan ismerős az a színész, illetve a közösségi oldalakon jelen időben osztani meg élményeinket, érzéseinket). A media stacking esetében nincs kapcsolat az egyes tevékenységek között. A magyar kutatás ezt a szempontot nem vizsgálja, de feltételezhető, hogy hasonló eredményre jutna.

Az eNet – Telekom tanulmány a tévénézés fejlődésében az okostévék, a HD-minőség és a VoD terjedését prognosztizálja, valamint az online videónézés terjedését. Az Ofcom szövege egy teljesen új médiafogyasztási szoksárendszert vázol; a nappali szoba, a tévénézés hagyományos helyszíne egy „digitális média csomóponttá” alakul, ahol a korábbi funkciónak megfelelően együtt, de inkább egymás mellett zajlik a médiafogyasztás.

Ezt egy izgalmas képsorozatban is bemutatják.

 

Források:

http://www.enet.hu/hirek/uj-kor-hajnala-a-tevenezesben/?lang=hu

http://consumers.ofcom.org.uk/2013/07/the-reinvention-of-the-1950s-living-room/