Online hazugságvizsgáló készül a közösségi médiában terjedő álhírek leleplezésére

Social Media Marketing

Brit egyetemek és cégek egy a közösségi oldalakon megjelenő információkat vizsgáló hazugság-detektor rendszert építenek.

A rendszer valós időben elemzi majd, hogy egy online bejegyzés igaz-e. Arra is használható lesz, hogy azonosítsa azokat a “felhasználókat”, amelyeket kizárólag a hamis információ terjesztésére hoztak létre.

A program célja, hogy segítséget nyújtson (kormányzati, egészségügyi stb.) szervezeteknek, hogy hatékonyabban reagálhassanak helyzet esetén.

A projekt alapja egy olyan kutatás, amely a közösségi média használatát vizsgálta a 2011-es londoni zavargások idején. Az elemzett adatok többek között a Twitterről, egészségügyi fóumokról és a nyilvános Facebook-posztokból származnak.

A források ellenőrzése

A kutatók szerint az online álhírek négy csoportra oszthatók:

  • Spekuláció – hogy például a kamatok emelkednek-e (Speculation)
  • Botrány – erre jó példa az MMR vakcináról szóló hír (Controversy)
  • Félretájékoztatás – amikor egy valótlan információ terjed akaratlanul(Misinformation)
  • Dezinformáció – amikor a hamis információ rossz szándékból kifolyólag terjed (Disinformation)

“Volt olyan vélemény a 2011-es zavargások után, hogy a közösségi oldalakat be kell tiltani, hogy a zavargást keltők ne szervezkedhessenek rajtuk keresztül” – mondta Dr. Kalina Boncheva, aki a kutatás vezetője a Sheffieldi Egyetemen. “De a közösségi hálózatok hasznos információkat is terjesztenek. A probléma az, hogy minden olyan gyorsan történik, hogy nincs idő az igazat és a hamist elválasztani egymástól. Ez nehézkessé teszi, hogy reagáljunk egy pletykára, például egy hazugságot érvényteleníthetnének a segélyszolgálatok a pánik elkerülése érdekében.”

A rendszer kategorizálja majd az információ forrásait, hogy felmérje megbízhatóságát. Ilyen források lehetnek hírügynökségek, újságírók, szakértők, szemtanúk, a nyilvánosság tagjai illetve robotok – olyan accountok, amelyek automatikusan posztolnak információt a közösségi oldalakon.

A felhasználókat abból a szempontból is vizsgálni fogja, hogy valósak-e, és nem csak azért hozták őket létre, hogy terjesszék a pletykákat.

A közösségi oldalakon zajló beszélgetéseket abból a szempontból vizsgálja majd, hogyan fejlődnek, illetve a forrásokat ellenőrzi az információk megerősítése vagy letiltása szempontjából.

“Csak szövegekkel foglalkozik majd” – mondta Dr. Boncheva. “A képek vizsgálata túl bonyolult technikailag.”

A megfelelő egyensúly

Az első eredmények egy vizuális felületen fognak megjelenni, hogy a felhasználó láthassa, az álhírt “megfogták”.

Az első eredmények nagyjából másfél év múlva várhatóak, a rendszert elsősorban újságírók és egészségügyi szakemberek tesztelik majd. “Látnunk kell, hogy mi működik, és mi nem, és meg kell találnunk az egyensúlyt az automata és az emberi elemzés között” – nyilatkozta Dr. Boncheva

A három éven át futó projekt a Fáma (Pheme) nevet kapta, és öt egyetem (köztük egy német és egy osztrák is) , valamint több cég is részt vesz benne.

A projekt célja, hogy egy az újságírók számára jól alkalmazható eszközt készítsenek.

Forrás: BBC

Az alábbi TedTalk-ban egy újságíró beszél az internetes információszerzés buktatóiról:

Share Button
Címke , , , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.