Csoportmunka, kooperatív tanulás, dramatikus játékok

2_2

Az iskolai foglalkozások során a feladatok csoportmunkában zajlanak, a hatékonyság, minden gyerek bevonásának lehetősége mellett ez különösen fontos a demokratikus értékekre nevelés szempontjából. Cél, hogy a hat foglalkozás során az osztály gyakorlatot szerezzen a csoportos munkaformában való feladatmegoldásban, és ez rutinná váljon. Tudatosítsák a csoportmunka hasznát, ismerjenek föl megoldási stratégiákat és az esetleges sikertelenség okát, váljon készséggé az együttműködés – csoportmunkában a másikkal való kommunikáció: a segítségkérés; támogatás, a felelősség.

Az óvodai csoportokban még nem a klasszikus értelemben vett csoportmunka zajlik, a gyerekek csak az első lépéseket próbálgatják a csoportban való együttműködés tanulásában. Bár ezeken a foglalkozásokon is megjelenik a kisebb csoportokba szervezés, a kiscsoportban zajló közös rajzolás, szerepjáték, de az óvónők szerepe a kiscsoportok működésében még sokkal nagyobb, mint később a tanároké.

A kooperatív tanulás a csoportmunka egyik speciális fajtája, melynek során a csoport tagjai felosztják egymás között a feladatokat, és mindenki felelős azért, hogy elkészüljenek vele, vagyis a csoport minden tagjának együttműködésére szükség van, hiszen ennek sikerétől függ a teljesítmény. A csoporttagoknak az is a feladatuk, hogy egymás munkáját segítsék, ellenőrizzék.
Ezzel a módszerrel nagyon jól fejleszthetők a szociális kompetenciák: kommunikáció, érdekérvényesítő képesség, kapcsolatkezelés, türelem, empátia. A kooperatív tanulás egyszerre értelmi és érzelmi fejlesztés – sokat profitálnak a közös munkából az egymást segítő diákok. Erősíti a motivációt, a problémamegoldás képességét.
A foglalkozássorozat alkalmazza a kooperatív tanulás elveit; a csoportalakítás, a csoportbeli szerepek, illetve egyes feladatok esetében.

Kooperatív tanulásról akkor beszélhetünk, ha az alábbi négy alapelv érvényesül:

  • építő egymásrautaltság: a kooperatív feladatok jellemzője, hogy minden tag részfeladatot old meg, csak akkor sikeres a megoldás, ha mindenki elkészült, ezért a tagoknak érdeke, hogy segítsék egymást
  • egyéni felelősség: a csoport célját csak az egyénileg végzett hatékony munka segítségével érheti el, a csoportcélok erősítik az egyéni felelősséget, motivációt (felelőssé tenni az egyes diákot a csoportcél elérésében)
  • egyenlő részvétel: megfelelő feladatok (pl. szóforgó) adásával, vagy munkamegosztással érhető el
  • párhuzamos interakciók: a diákok közt egyidejűleg zajlanak interakciók (a csoportokban beszélgetnek egymással, párosan interjút készítenek stb.)

A drámapedagógia módszertanának egyes elemei (szabályjátékok, szerepjáték) is megjelennek a foglalkozásokban, illetve a legtöbb alkalommal sor kerül egy nagyobb „produkció” előadására. Ezzel a módszerrel nem a kognitív, értelmi tevékenységek kapnak hangsúlyt, hanem az élmények, emóciók. A megértés a játék során válik belsővé. Ezek a foglalkozások a drámát mint pedagógiai segédeszközt csoportos játéktevékenységnek tekintik, amelynek során a résztvevők képzeletbeli (fiktív) világot építenek fel, majd ebbe a képzeletbeli világba szereplőként vonódnak be. A fiktív világon belül médiaélményeikkel kapcsolatos (tehát valós) témákat dolgoznak fel, ezekből pedig valós tudásra és tapasztalatra tesznek szert. A szerepjátékos feladatoknak látszólag az „előadás”  bemutatása a célja, valójában a létrehozás folyamata, melynek során az élmények más módon is megélhetővé válnak, fejlődik az önbizalom és az önkifejezés képessége.

A szerepjáték lényege különböző szerepek megformálása, kipróbálása játékhelyzetben. Alapja ugyan az utánzás, de ez alatt nem hűséges másolatot értünk, hanem a megélt médiaélményben látott karakter, történés, viselkedés megjelenítését, alkotó átvételét. A szerepjáték során zajló élményfeldolgozásban az élmény és a tartalom rekonstruálására, megváltoztatására és az élményre való reflexióra nyílik lehetőség. A csoportban a gyerekek felidézik médiaélményeiket, és a beszélgetés során különböző szempontokat jelenítenek meg a közös gondolkodásban. (rekonstrukció) A felmerülő elemekből a sokféle ötletet ötvözve valami újat hoznak létre közösen. (megváltoztatás) A gyerekek a felidézett médiaélményekre és megélt szerepélményre is reflektálnak.

 
A letölthető programcsomagokban korosztályonként részletes módszertani – pedagógiai melléklet található.
 
A teljes programcsomagot az Óvoda, Alsó tagozat, Felső tagozat oldalakon töltheti le.

A letöltéshez be kell jelentkeznie.

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.