A facebookozás elszomorít?

Egy új kutatás szerint Facebook-nézegetés után szomorúbbnak érezzük magunkat, mint előtte. Vajon miért?

Nem olyan régen egy új tömegkommunikációs eszköz terjedt el a világon. Egy vélemény szerint “a legjelentősebb kommunikációs eszköz, ami valaha az ember agyából kipattant”, mások a hírek, az oktatás és a szórakoztatás lehetőségeire mutattak rá. A költő, T. S. Eliot ellenben azt mondta: “Ez a szórakoztató médium emberek millióinak teszi lehetővé, hogy egyszerre nevessenek ugyanazon a viccen, mégis magányosak maradjanak.”

Eliot és a többiek ezeket a gondolataokat az 1960-as évek elején, a televízióval kapcsolatban írták, de ötven évvel később éppen ilyen gondolatokat hallhatunk az internetről és a közösségi médiáról.

A közösségi média legfontosabb szereplője pedig a Facebook, amelyre már 1,3 milliárdan regisztráltak, ezek fele naponta meglátogatja az oldalt és átlagosan 18 percet tölt rajta.

A Facebook összeköt: a Föld különböző pontján élő családtagokkal, az évek óta nem látott barátokkal és mindenki mással, a világ bármely pontján.

Mégis, a Facebook hatása a felhasználókra nem teljesen pozitív. Vannak olyan kutatások,amelyek szerint nem okvetlenül tesz boldogabbá, sőt, csökkentheti az embereknek az életükkel való elégedettségét.

Egy 2009-es kutatás Sebastian Venezuela és társai, a texasi egyetemen 2500 facebookozó egyetemista vizsgálatával azt találták, hogy a közösségi oldal és az élteünkkel való elégesettség között kis pozitív korreláció van.

Múlt nyáron azonban, a michigani és a leuveni egyetem közös kutatása szintén azt mérte, hogyan hat az elégedettségre a Facebook-használat egy egész nap során. A kutatás résztvevőinek naponta ötször tettek fel a lekiállapotukra vonatkozó kérdéseket, például: “Hogy érzed magad most?” “Mennyire érzed magányosnak magad most?” “Mikor Facebookoztál utoljára?” és így tovább. Ezzel minden egyes résztvevő elégedettségéről és Facebook-használatáról kaptak adatokat.

Az eredmény az lett, hogy a Facebook valamelyest csökkentette a jó közérzetet. Mi lehet ennek az oka? A kutatók szerint a Facebook kimeríthetetlen lehetőség arra, hogy az emberek kiéljék társas igényeiket, mégsem olyan hatást tesz rájuk, mint a személyes találkozás.

Fontos elem a féltékenység: hiszen az üzenőfalára mindenki élete boldog eseményeit posztolja, így könnyen érezhetjük úgy, hogy mindenki másnak sokkal jobban megy, mint nekünk. Egy másik magyarázat lehet az ún. “barátságos világ szindróma”, amely alapján úgy tűnik, mindenkinek jobb, mint nekem. (Ez az 1970-es évek “gonosz világ szindrómá”-jának továbbfejlesztése, akkor, a tévében megjelenő erőszakos tartalmak miatt az emberek veszélyesebbnek kezdték értékelni a világot).

Egy másik magyarázat lehet az a különös jelenség, hogy Facebookos barátainknak általában több barátja van, mint nekünk. Ez a “barátság-paradoxon” különösen igaz az online kapcsolatokra, és matematikai magyarázata van. Azok, akiknek sok barátjuk van, gyakran elsőként jelennek meg barátaik listáján, így újabb ismeretségeket generálnak.

Ráadásul egy másik kutatás (amely egyelőre magyarázatot nem talált), azt mutatja, hogy az egészség, boldogásg és a Facebook.használat között is ugyanez a paradoxon jelenik meg.

Forrás: BBC

 

Share Button
Címke , , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.