Magyarországon is terjed a sokképernyős tartalomfogyasztás

A televízió ma Magyarországon a legnépszerűbb médium, mégis okszor fölmerül az a kérdés, hogy meddig tudja megőrizni vezető szerepét, vagy más szempontból megfogalmazva, képes-e megújulni, lépést tartani a fejlődéssel, és megőrizni közönségét bárhol a világban.

Tovább…

Korhatár-besorolás a számítógépes játékoknál

Korhatár-besorolás a számítógépes játékoknál

PEGI_OK

A korhatár-besorolás biztosítja, hogy a szórakoztató termékek, pl. filmek, videók, DVD-k és számítógépes játékok egyértelmű jelöléssel rendelkezzenek arra vonatkozóan, hogy tartalmuk alapján mely korosztályok számára alkalmasak. A korhatár-besorolás útmutatást nyújt a fogyasztók (elsősorban szülők) számára és segít nekik eldönteni azt, hogy megvegyenek-e egy bizonyos terméket.

Tovább…

Van véleményem. Van véleményed?

Van véleményem. Van véleményed?

Miért fontos a véleménynyilvánítás szabadsága?

Mert valamennyiünk érdeke, hogy minél több vélemény, gondolat megjelenjen a problémák megoldásakor. A vélemény-nyilvánítás szabadsága mindenki számára jogot ad, hogy beleszólhasson környezete dolgaiba. Ha elmondhatom a véleményemet, egyúttal részt veszek a közös ügyekben. Amikor az országgyűlés vagy az önkormányzat képviselőit megválasztják, az állampolgárok kifejezik véleményüket. Persze ma sem örül mindenki a vélemény szabadságának, mert az néha nagyon bántó, sőt, sértő lehet. És sokan azt sem szeretik, ha kiderül róluk az igazság. Ezért a szólásszabadságot védeni kell; törvényekkel biztosítani, hogy senkit ne érhessen bántódás azért, mert elmondta a véleményét. Ami nem jelenti, hogy nincs felelősségünk a gondolatok kimondásakor. A súlyosan sértő, megalázó nézetek hangoztatása vagy a rágalmazás tilos! A hazugságok állítása miatt bírósághoz lehet fordulni.

Miért fontos a média szabadsága?

Ha érdekel, olvasd el a teljes cikket! Megjelent: Szitakötő Magazin, 2013/3.

Média, alvás, iskola

Média, alvás, iskola

Az alvás azért fontos, hogy a testünk és az agyunk jól tudjon működni. Az éjszakai alvás hosszúsága és minősége is számít; jobb, ha nem szakítják meg felriadások, rémálmok. Ha nem alszol eleget, az agyad nem tud rendesen működni: például semmire nem tudsz jól odafigyelni, vagy nem tudsz kitalálni és megszervezni dolgokat, megoldani feladatokat. Ez persze az iskolai tevékenységedre is kihat. Az iskolai teljesítmény és az alvás összefügg: ezt sok tudományos kutatás is bizonyítja.

Tudtad?

  • Az iskolai teljesítményt már 25 perccel több alvás is befolyásolhatja.
  • Ha izgalmas vagy félelmetes filmet nézel lefekvés előtt, elképzelhető, hogy nehezebben tudsz majd elaludni.
  • Az ijesztő vagy erőszakos médiatartalom (film, játék) éjszakai felriadásokat és rémálmokat okozhat.
  • A videójátékok és az internet, amelyek folyamatos interaktivitást követelnek, olyan állandó készenléti állapotba juttathatnak, amely akadályozhat az alvásban. (Mintha folyamatosan “ügyeletben” lennél.)
  • A 8-14 év közti magyar gyerekek hétközben átlagosan másfél, hétvégén pedig majdnem három órát ülnek a tévéképernyő előtt.
  • A 8-14 év közti magyar gyerekek 35%-ának van tévéje a saját szobájában.
  • Egy 5-12 éves gyereknek 10-11 órát kell aludnia egy nap, a nagyobbaknak kilencet.

Tippek

  • Figyelj oda, mennyi időt töltesz médiahasználattal. A nyolc év alattiaknál semmiképpen ne legyen több napi egy óránál, de a nagyobbak se töltsenek tévézéssel, netezéssel, videójátékkal egy-két óránál többet (az okostelefon is ide tartozik!).
  • Lefekvés előtt már ne a legizgalmasabb, félelmetesebb filmet nézd!
  • Este, lefekvés előtt már ne játssz és ne netezzél! (Inkább délután.)
  • Elalvás előtt megpróbálhatsz olvasni.
  • Éjszakára kapcsold ki a mobilodat.

Forrás
Kép forrása

A magyar gyerekekre vonatkozó adatok a Kidd.comm 2 kutatásból származnak

Van egy hírem!

Van egy hírem!

Korábban olvashattál a véleménynyilvánítás szabadságáról, s hogy ehhez sok-sok ismeret meg tudás kell. Az sem mindegy, honnan, milyen forrásból tájékozódunk, mire támaszkodunk. Manapság legtöbben a délutáni, esti hírműsorokat nézik. Sokan hallgatnak híreket a rádióban is, és olvasnak újságot nap mint nap. Az internetes hírportálok, blogok látogatottsága pedig nagyobb, mint a nyomtatott sajtóé.

A források kiválasztásakor nem árt tudnunk, hogyan működik a hírgyártó gépezet. A világban nagyon sok esemény történik, minden percben elképesztő mennyiségű információ keletkezik. Ebből válogatják ki az újságírók, szerkesztők, hogy mit osztanak meg velünk, vagyis a hírérték alapján döntenek. A híreket egy nagy, képzeletbeli mérlegre teszik, és megnézik, az adott pillanatban mennyire fontos az a hír. A fontosság elsősorban attól függ, hogy hány embert érint: minél többet, annál fontosabb. Azt is mérlegelik, van-e újdonsága az információnak, mi érdekelheti a közönséget, melyik hírnek van nagyobb hatása.

A hírek gyártása során három kérdést mindenképpen tisztázni kell: MI? MIKOR? és HOL? történt. Ha ezekre nem kapunk választ, nem beszélhetünk igazi hírről. Például, ha csak az szerepel a híradásban, hogy a nagy túró rudi gyár 5000 darab túró rudit oszt szét, és nem tudjuk meg, hogy hol, akkor ez csak információ és nem hír – és sajnos, lemaradunk az osztásról.

A hírügynökségekben minél több hírt gyűjtenek össze, ebből a gyűjteményből válogatnak, vásárolnak a különböző újságok és televíziós csatornák. A nagy televíziók, rádiók, újságok emellett tudósítókat alkalmaznak, akik közvetlenül az esemény helyszínéről szállítják az információkat.

Ha érdekel, olvasd el a teljes cikket! Megjelent: Szitakötő Magazin, 2013/4.

Kapcsolódó írás:
Van véleményem. Van véleményed?

Világok pánikja

A médiatörténet első hoaxa lehetőséget kínált arra, hogy a média közvetlen és ijesztő hatását demonstrálja. De kinek állt ez érdekében? És miért él még ma is ez a mítosz? Nagy leleplezés a Világok harca 75. évfordulójára.

Tovább…