Magyarországon az oktatási rendszerben intézményesített médiapedagógia, a médiaoktatás ma még szűk körű.

A magyar oktatási rendszerben a média formában először 1962-ben jelent meg. Ekkor, a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi tételei közé választható címként bekerült egy tétel: „A film (a rádió, a televízió) szerepe a művészi élmény felkeltésében, az irodalmi alkotások népszerűsítésében”. Az 1964–65-ös tanévben először kísérletként, Bölcs hivatalosIstván munkafüzetei alapján öt gimnázium első osztályában, majd az 1965–66-os tanévben az ország 64 középiskolájának első osztályában mintegy 12 ezer tanuló kezdte meg filmesztétikai tanulmányait. 1969-ben érettségiztek először olyan diákok, akik a középiskola mind a négy osztályában tanultak filmesztétikát. A nyolcvanas évek elejétől a filmoktatás hangsúlyai áttevődtek a választhatóságra, a mozgókép az ekkoriban egyre nagyobb teret nyerő fakultatív oktatás egyik része lett.

Az 1995 őszén elfogadott Nemzeti Alaptanterv fordulatot jelentett a mozgóképoktatás történetében is, hiszen a témakör „Mozgóképkultúra és médiaismeret” elnevezéssel a „Művészetek” műveltségi területének része lett, és ezzel megteremtődött a lehetőség a mozgókép kötelező, órarendszerű oktatására.

A 2013-ban megjelent Nemzeti Alaptanterv újrarendezte a magyarországi médiaoktatás iskolán belüli helyét és rendszerét. A NAT-ban már valamennyi korosztály számára (alsó és felső tagozat, gimnázium) megjelenik a médiaismeret, médiaműveltség, de elveszeti önálló tárgy jellegét és bár külön nevesítve, de beépül a vizuális kultúra tantárgyba. Pedig mára a hangsúly eltolódott a média társadalmi funkciójának tanítása irányába, ahogy a NAT is fogalmaz: a médiaértés-fejlesztés célja hogy a „tanulók tájékozódni és választani tudjanak a hagyományos és az új médiumok teremtette nyilvánosságában, esélyt adva arra, hogy értő, kritikus, egyenrangú résztvevői lehessenek az új társadalmi színtereken zajló érintkezésnek. A médiademokrácia felelős állampolgárainak médiaműveltséggel (is) rendelkezniük kell.” Ez a hangsúlyeltolódás azonban nem járt a tárgy helyének módosulásával, nem került át az ember és társadalom témakörbe, de a más területekkel való szoros kapcsolatát (pl. társadalomismeret, anyanyelvi kultúra) az anyag kiemeli.

A kerettanterv pontosítja ezt meghatározva, hogy milyen óraszámmal kell kalkulálnia a tanároknak. A mostani rendszerben nevesítve is megjelenik az on-line média kérdéseivel való foglalkozás és fejlesztési területként fogalmazódik meg a médiatudatosság. Az audiovizuális nyelv elsajátítása mellett kiemelt hangsúlyt kap az információhoz való hozzáféréshez, az értelmezéshez, az elhelyezéshez és az átalakításhoz kapcsolódó készségek fejlesztése.

Az iskolai médiaoktatáson kívül is működnek már olyan műhelyek az országban, ahol a gyerekek, fiatalok megtanulhatják és kipróbálhatják a médiatartalom létrehozását, televízió-, rádióműsort vagy filmet készíthetnek. pl. Léteznek már az elkészült alkotások mustrájára szerveződő fesztiválok, rendezvények is.

(pl. diakfilmszemle.polifilm.hu, www.gyerekszemfilmfesztival.hu)

Alapelvek és célok a kerettantervben (pdf dokumentum)