Az Európai Unió különböző intézményei az utóbbi években számos dokumentumban rögzítették a médiaműveltség fontosságát. Az Európai Parlament 2008 végén megfogalmazott jelentése szerint a médiaműveltség fejlesztésének ösztönzése kiemelt feladat, mivel:

  • a média befolyásolja a társadalom mindennapjainak és a politikának az alakulását;
  • a nagyfokú médiakoncentráció veszélyeztetheti a médiapluralizmust és ezért a médiaműveltség politikai kultúra és az uniós polgárok aktív részvétele szempontjából döntő fontosságú;
  • az új kommunikációs technológiák a kevésbé járatos felhasználókat rengeteg válogatás nélküli, azaz nem a fontosságuk szerint rendezett információkkal árasztják el;
  • a túlzott mennyiségű információ ugyanolyan nagy problémát jelenthet, mint az információ hiánya;
  • a számítógépes ismeretek nem vezetnek automatikusan nagyobb médiakompetenciához;
  • a médianevelés döntő szerepet játszik az Európai Unión belüli magas szintű médiaműveltség elérésében, ami a politikai képzés fontos része, és segít az embereknek aktív polgárként tanúsított magatartásuk formálásban valamint abban, hogy tisztában legyenek jogaikkal és kötelezettségeikkel;
  • a jól tájékozott, nagykorú polgárok a pluralista társadalom alapját képezik, és mivel a saját tartalmak és médiatermékek létrehozása révén olyan képességek sajátíthatók el, amelyek lehetővé teszik a professzionálisan létrehozott médiatartalmak alapelveinek és értékeinek mélyrehatóbb megértését.A megfogalmazott prioritás mellett az EU a médiakompetencia fejlesztéssel kapcsolatos teendőket is rögzített, illetve a következő években erre a feladatra uniós forrásokat nyit meg.

Számos európai uniós dokumentum foglalkozik a médiaműveltség témakörével. Az elmúlt években született dokumentumok listája jelzi, hogy az unió egyre inkább felismeri a médiaműveltség fejlesztésének szükségességét.

  • EU 13/2010 direktíva (65/2007 EC – 2007. december) az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv
  • Az EU BIZOTTSÁG Közleménye a digitális környezethez igazodó médiaműveltség európai megközelítéséről (2007. 12.30);
  • AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Következtetései A digitális környezethez igazodó médiaműveltségről (2008.05.22);
  • Az EURÓPAI PARLAMENT Jelentése A médiaműveltségről a digitális világban (2008.12.16.)
  • Az EU BIZOTTSÁG Ajánlása egy versenyképesebb audiovizuális és tartalomipar, továbbá egy befogadó tudásalapú társadalom érdekében a digitális környezethez igazodó médiaműveltségről (2009.8.20.)

A dokumentumok alapján jól körvonalazhatóak az uniós prioritások:

  • kereskedelmi kommunikációval kapcsolatos tudatosítás
  • biztonságos internethasználat
  • közösségi életben való aktív részvételt biztosító kompetenciák és készségek az új digitális környezetben
  • európai audiovizuális tartalomipar fejlesztése
  • személyes adatvédelem, adatbiztonság

A 2009-ben született bizottsági ajánlásban rögzített gondolatok szorosan kapcsolódnak az Egyesület célkitűzéseihez, tematikájához:

(11) A médiaműveltségen a médiához való hozzáférésre, a média és a médiatartalmak különböző aspektusainak megértésére és kritikus szemmel való vizsgálatára, valamint a különféle kontextusokban megvalósuló kommunikációra való képességet értjük.

(12) A digitális kreatív tartalmak terjedése és az online és mobil terjesztési platformok megsokszorozódása új kihívásokat teremt a médiaműveltség terén. A mai világban olyan elemző készségekre van szükség, amelyek segítségével a digitális médiát intellektuálisan és érzelmileg jobban tudjuk értelmezni.

(13) A médiaműveltség a média valamennyi válfajára kiterjedő fogalom. Médiaműveltség birtokában az ember tudatosabban szemléli mindazokat a médiaüzeneteket, amelyek nap mint nap számtalan forrásból érkeznek. Médiaüzenetnek számítanak például a műsorok, filmek, képek, szövegek, hangok és weboldalak, amelyek különböző kommunikációs adathordozókon jelennek meg.

(14) A médiaműveltség fontos szerepet játszik az európai audiovizuális örökség és kulturális identitás tudatosításában, illetőleg az európai filmművészeti és audiovizuális örökség megismertetésében és népszerűsítésében.

„(15) A médiaműveltség napjaink információs társadalmában befogadás és polgári részvétel kérdése is. A médiaműveltség mára az aktív és teljes körű polgári részvétel egyik elengedhetetlen előfeltételévé vált, amellyel kivédhető vagy mérsékelhető a közösségi életből való kirekesztődés.

16) A „médiaművelt” társadalom egyszerre lehet ösztönzője és előfeltétele a média pluralizmusának és függetlenségének A társadalmon belüli vagy társadalmak között különféle csoportok különböző nyelveken közölt különféle nézeteinek és eszméinek kifejezése kedvezően hat a sokféleség, a tolerancia, az átláthatóság, a méltányosság és a párbeszéd által képviselt értékekre.

(17) A demokrácia a polgárok közösségi életben való aktív részvételének függvénye, a médiaműveltség pedig biztosíthatja azokat a készségeket, amelyek az új kommunikációs technológiákon keresztül nap, mint nap érkező megannyi információ értelmezéséhez szükségesek.”

 

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2009. augusztus 20.) egy versenyképesebb audiovizuális és tartalomipar, továbbá egy befogadó tudásalapú társadalom érdekében a digitális környezethez igazodó médiaműveltségről

Az Európai Parlament 2008. december 16-i állásfoglalása a médiaműveltségről a digitális világban