Mi a médiapedagógia?

”A médiaoktatás képessé teszi a fiatalokat arra, hogy médiafogyasztóként értelmezéseket és informált értékítéleteket alkossanak, de lehetőséget teremt számukra arra is, hogy maguk is teljes értékű médiaszövegek alkotói legyenek. A médiaoktatás célja tehát a fiatalok kritikai és kreatív képességeinek fejlesztése.” (David Buckingham)

„Meg kell szabadulnunk attól a rossz szokásunktól, hogy azon törjük a fejünket, mit művel a média az emberekkel, ehelyett azt a kérdést kell feltennünk magunknak: mit kezdenek az emberek a médiával” (James D. Halloran)

„A médiapolgár tudatában van annak, hogy a média kreálta nyilvánosság világában él, azok kínálják fel a lehetséges kollektív identitásokat számára. Ugyanakkor annak is, hogy egyéni választásaival vagy szubkultúrájára jellemző döntéseivel különböző mértékben és formában megkülönböztetheti magát nagyobb közössége véleményétől. Mivel azonban a médiapolgár léte és ereje definíciószerűen a médiában való jártasság függvénye, ezért mind az azonosuláshoz, mind a különbözőséghez elengedhetetlenül szüksége van ahhoz, hogy nagyfokú médiaismerettel rendelkezzen.” (Császi Lajos)

A médiapedagógia a médiáról való tanítást és tanulást jelenti. Alapvető célkitűzése a médiaértés, a médiaműveltség (media literacy) kialakítása, fejlesztése.

A médiaműveltség olyan készségek, és ismeretek összességét jelenti, amely a tudatos, kritikai szemlélettel rendelkező, aktív médiabefogadást, és -használatot biztosítja. Ahogy a literacy (írástudás) az írás-olvasás készségét, a media literacy (média-írástudás) a médiához való hozzáférés, elemzés, értékelés és saját médiaszövegek alkotását jelenti. Már Len Masterman, aki az 1980-as években elsőként foglalkozott médiával, megfogalmazza, hogy a médiaoktatás kritikai gondolkodásra nevel.

A médiaműveltség öt alapgondolata

Forrás

Átláthatatlanság: minden médiaüzenet szerkesztett, megalkotott; vagyis a valóságnak csak bizonyos részeit, egy bizonyos módon mutatja be, reprezentálja, ugyanakkor azt igyekszik elhitetni, hogy maga a valóság. Ha ezt belátjuk, kritikai gondolkodással fogadhatjuk a médiaüzeneteket. Ez a szemléletmód a médiaműveltség alapja.
Kódok és konvenciók: a médiaüzeneteket nem szabad szó szerint értelmezni; hiszen saját, kreatív nyelvet használnak, nem csak tényeket közölnek (denotatív jelentés), hanem érzelmeket keltenek (konnotatív jelentés). Ez a gondolat az alapja a médiában megjelenő társadalmi, nemi stb. sztereotípiákról való beszédnek, ami úgy a médiaoktatás, mind a demokráciára nevelés fontos eleme.
A befogadó szerepe: ugyanazt a médiaüzenetet különféle személyek különféle módon értelmezhetik. Ennek megértése a nyitottabb gondolkodás, toleráns viselkedés felé vezet.
Tartalom és üzenet: a médiaüzenet értékeket és nézőpontokat, szimbolikus üzeneteket tartalmaz. Ez szolgálhat ideológiák és előítéletek vizsgálatának alapjául.
Motiváció: a legtöbb médiaüzenet azért készül, hogy alkotói profitra/hatalomra tegyenek szert általa. Ez a szempont a médiaüzenet célját segít tudatosítani; sok gyerek gondolja, hogy a média célja csupán az információátadás, illetve a szórakoztatás, és keveset tudnak a média gazdasági hátteréről.

A médiaműveltség készségei segíthetnek:

Forrás

megérteni, hogyan jön létre a médiaszöveg mögötti jelentés (az üzenet konstruált – nem egy az egyben a valóság)
azonosítani, kitől származik a médiaszöveg (például reklámok, politikai üzenetek esetén)
felismerni, a médiaszöveg szerzőjének szándékát (minden szövegnek van célja, szándéka)
felismerni a téves, megtévesztő vagy hazug információt
kitölteni a hiányokat
saját élményeink, tapasztalataink, véleményünk alapján értékelni az információkat
megalkotni és közzétenni saját üzeneteinket

A médiapedagógia abból a felismerésből indul ki, hogy a gyerekek megértése médiakörnyezetük ismerete és megértése nélkül ma már nem lehetséges. A gyerekek médiaélményeihez az elítélés, elutasítás, értetlenség helyett megérteni vágyással, kíváncsisággal érdemes közelíteni. A médianevelés folyamatos párbeszéd a gyermekkel a világ megismerése, ezen belül a média által is közvetített világ befogadása, átélése, és értelmezése érdekében.

A médiapedagógia alapgondolatai

Forrás

A MÉDIANEVELÉS…

Aktív érdeklődést és kritikai gondolkodást kíván a befogadott és általunk létrehozott médiaszövegek irányában
Az írástudás (literacy) fogalmát az egész médiára kiterjeszti.
Késségfejlesztő és a meglévő készségek gyakorlását támogatja (a hagyományos írástudáshoz hasonlóan; integrált, interaktív és sok ismétlésen alapuló gyakorlat segítségével.)
Részt vállal a demokratikus társadalom tájékozott, tudatos és elkötelezett polgárainak nevelésében.
Felismeri, hogy a média a kultúra része, és része van a szocializációban.
Igazolja, hogy az emberek saját készségeik, tudásuk és tapasztalataik segítségével egyéni, saját maguk által konstruált jelentést tulajdonítanak a médiaszövegeknek.

A médiajártasság és a digitális írástudás kompetenciái

Forrás

HOZZÁFÉRÉS: Képes a megfelelő technikai- illetve médiaeszköz megtalálására és segítségével információmegosztásra.

ELEMZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS: Képes megérteni a médiaszövegeket, és a kritikai gondolkodás alkalmazásával elemezni, az igazságtartalom, a megbízhatóság, a minőség és a nézőpont szempontjából, illetve figyelembe veszi a médiaüzenet hatásait és következményeit.

ALKOTÁS: Képes létrehozni vagy összeállítani médiaszövegeket, kreatív és bízik a saját önkifejezési képességében, figyelembe veszi a célt, a közönséget és a szövegszerkesztés technikáit.

REFLEKTÁLÁS: Képes alkalmazni a társadalmi felelősségvállalás és az erkölcs alapelveit az egyén identitásában, megélt tapasztalataiban, kommunikációs viselkedésében és magatartásában.

CSELEKVÉS: Képes önállóan és csoportban dolgozni, tudást megosztani és problémákat megoldani a családban, a munkahelyen illetve bármilyen közösségben, és a helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi közösség aktív és cselekvő tagja.

Gyerek – család – iskola – média

A médianevelés cél- csoportja elsősorban a gyerekek és a fiatalok, de különös figyelmet érdemelnek a gyerekek mindennapjaiban jelen lévő felnőttek is: a szülők és a peda- gógusok. Fontos, hogy a felnőttek értő módon viszonyuljanak a gyere- kek médiafogyasztási szokásaihoz, az életkori sajátosságoknak megfe- lelő tartalmak kivá- lasztásában kompetens módon legyenek jelen.

A gyerekek szocializációjában egyre nagyobb szerepet kap a média. Az információs társadalom fejlődésével a gyerekeket nevelők – szülők, pedagógusok – olyan problémákkal szembesülnek, amelyekkel kapcsolatban alig vannak nevelési mintáik, tapasztalataik. Úgy tűnik, a társadalommal együtt a hagyományos gyerek-felnőtt viszony is átalakul. A gyerekek eszközhasználati képességei gyakran jobbak, mégis szükségük van a felnőttek segítségére a megfelelő információhoz való hozzáférés, az információ értelmezése, hitelességének vizsgálata, elhelyezése területén.

A médiapedagógia abban segíti a szülőket, hogy élhető kompromisszumokat tudjanak kialakítani a gyermek és a család médiahasználatában. Az intézményi médiaoktatás pedig nagyban hozzájárulhat az értő, aktív befogadói attitűd kialakításában, a média tartalmi kínálatában való részvétel lehetőségéhez ad segítséget. Lehetséges modell a kétirányú szocializáció, amelyben a szülő a gyermektől, kamasztól az on-line működés, és használat rutinját sajátítja el, a szülő pedig orientációs pontokat nyújt a gyermek ismeretszerzéséhez, segíti az információ megfelelő feldolgozását, elhelyezését a gyermek tapasztalati hálójában. A kétirányú szocializáció működéséhez azonban az kell, hogy a szülő és a gyermek között megfelelő bizalom, biztos érzelmi kapcsolat legyen.

A médiapedagógiának az iskolában is helye van, mégpedig kétféle módon: megjelenhet tananyagként, illetve eszközként is.
A médiapedagógia egyik kiindulópontja, hogy nem előre meghatározott tananyagra, ismeretekre, hanem a gyerekek médiaélményeire, médiakedvenceire épül, ezek adják a közös tevékenység alapját. A média ismerős világ a gyerekek számára, sokféle tudással rendelkeznek róla, ennek elmélyítését, rendszerzését célozza a médianevelés. Emellett a tudatos, reflexív médiahasználat fejlesztése sem képzelhető el anélkül, hogy a saját médiaélmények ne kerüljenek elő a médiaórákon.
A médiával, mint eszközzel a tudás és ismeret aktív, élménycentrikus formában nyílik meg, és segítségével az információs társadalomban való aktív részvétel válik elérhetővé.

Ha több érdekel: szülőknek, tanároknak, gyerekeknek.