Mi a médiapedagógia?
A médiapedagógia a médiáról való tanítást és tanulást jelenti. Alapvető célkitűzése a médiaértés, a médiaműveltség (media literacy) kialakítása, fejlesztése.
A médiaműveltség olyan készségek, és ismeretek összességét jelenti, amely a tudatos, kritikai szemlélettel rendelkező, aktív médiabefogadást, és -használatot biztosítja. Ahogy a literacy (írástudás) az írás-olvasás készségét, a media literacy (média-írástudás) a médiához való hozzáférés, elemzés, értékelés és saját médiaszövegek alkotását jelenti. Már Len Masterman, aki az 1980-as években elsőként foglalkozott médiával, megfogalmazza, hogy a médiaoktatás kritikai gondolkodásra nevel.
A médiaműveltség öt alapgondolata
- Átláthatatlanság: minden médiaüzenet szerkesztett, megalkotott; vagyis a valóságnak csak bizonyos részeit, egy bizonyos módon mutatja be, reprezentálja, ugyanakkor azt igyekszik elhitetni, hogy maga a valóság. Ha ezt belátjuk, kritikai gondolkodással fogadhatjuk a médiaüzeneteket. Ez a szemléletmód a médiaműveltség alapja.
- Kódok és konvenciók: a médiaüzeneteket nem szabad szó szerint értelmezni; hiszen saját, kreatív nyelvet használnak, nem csak tényeket közölnek (denotatív jelentés), hanem érzelmeket keltenek (konnotatív jelentés). Ez a gondolat az alapja a médiában megjelenő társadalmi, nemi stb. sztereotípiákról való beszédnek, ami úgy a médiaoktatás, mind a demokráciára nevelés fontos eleme.
- A befogadó szerepe: ugyanazt a médiaüzenetet különféle személyek különféle módon értelmezhetik. Ennek megértése a nyitottabb gondolkodás, toleráns viselkedés felé vezet.
- Tartalom és üzenet: a médiaüzenet értékeket és nézőpontokat, szimbolikus üzeneteket tartalmaz. Ez szolgálhat ideológiák és előítéletek vizsgálatának alapjául.
- Motiváció: a legtöbb médiaüzenet azért készül, hogy alkotói profitra/hatalomra tegyenek szert általa. Ez a szempont a médiaüzenet célját segít tudatosítani; sok gyerek gondolja, hogy a média célja csupán az információátadás, illetve a szórakoztatás, és keveset tudnak a média gazdasági hátteréről.
A médiaműveltség készségei segíthetnek:
- megérteni, hogyan jön létre a médiaszöveg mögötti jelentés (az üzenet konstruált – nem egy az egyben a valóság)
- azonosítani, kitől származik a médiaszöveg (például reklámok, politikai üzenetek esetén)
- felismerni, a médiaszöveg szerzőjének szándékát (minden szövegnek van célja, szándéka)
- felismerni a téves, megtévesztő vagy hazug információt
- kitölteni a hiányokat
- saját élményeink, tapasztalataink, véleményünk alapján értékelni az információkat
- megalkotni és közzétenni saját üzeneteinket
A médiapedagógia abból a felismerésből indul ki, hogy a gyerekek megértése médiakörnyezetük ismerete és megértése nélkül ma már nem lehetséges. A gyerekek médiaélményeihez az elítélés, elutasítás, értetlenség helyett megérteni vágyással, kíváncsisággal érdemes közelíteni. A médianevelés folyamatos párbeszéd a gyermekkel a világ megismerése, ezen belül a média által is közvetített világ befogadása, átélése, és értelmezése érdekében.
A médiapedagógia alapgondolatai
A MÉDIANEVELÉS…
- Aktív érdeklődést és kritikai gondolkodást kíván a befogadott és általunk létrehozott médiaszövegek irányában
- Az írástudás (literacy) fogalmát az egész médiára kiterjeszti.
- Késségfejlesztő és a meglévő készségek gyakorlását támogatja (a hagyományos írástudáshoz hasonlóan; integrált, interaktív és sok ismétlésen alapuló gyakorlat segítségével.)
- Részt vállal a demokratikus társadalom tájékozott, tudatos és elkötelezett polgárainak nevelésében.
- Felismeri, hogy a média a kultúra része, és része van a szocializációban.
- Igazolja, hogy az emberek saját készségeik, tudásuk és tapasztalataik segítségével egyéni, saját maguk által konstruált jelentést tulajdonítanak a médiaszövegeknek.
A médiajártasság és a digitális írástudás kompetenciái
HOZZÁFÉRÉS: Képes a megfelelő technikai- illetve médiaeszköz megtalálására és segítségével információmegosztásra.
ELEMZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS: Képes megérteni a médiaszövegeket, és a kritikai gondolkodás alkalmazásával elemezni, az igazságtartalom, a megbízhatóság, a minőség és a nézőpont szempontjából, illetve figyelembe veszi a médiaüzenet hatásait és következményeit.
ALKOTÁS: Képes létrehozni vagy összeállítani médiaszövegeket, kreatív és bízik a saját önkifejezési képességében, figyelembe veszi a célt, a közönséget és a szövegszerkesztés technikáit.
REFLEKTÁLÁS: Képes alkalmazni a társadalmi felelősségvállalás és az erkölcs alapelveit az egyén identitásában, megélt tapasztalataiban, kommunikációs viselkedésében és magatartásában.
CSELEKVÉS: Képes önállóan és csoportban dolgozni, tudást megosztani és problémákat megoldani a családban, a munkahelyen illetve bármilyen közösségben, és a helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi közösség aktív és cselekvő tagja.
Gyerek – család – iskola – média
A gyerekek szocializációjában egyre nagyobb szerepet kap a média. Az információs társadalom fejlődésével a gyerekeket nevelők – szülők, pedagógusok – olyan problémákkal szembesülnek, amelyekkel kapcsolatban alig vannak nevelési mintáik, tapasztalataik. Úgy tűnik, a társadalommal együtt a hagyományos gyerek-felnőtt viszony is átalakul. A gyerekek eszközhasználati képességei gyakran jobbak, mégis szükségük van a felnőttek segítségére a megfelelő információhoz való hozzáférés, az információ értelmezése, hitelességének vizsgálata, elhelyezése területén.
A médiapedagógia abban segíti a szülőket, hogy élhető kompromisszumokat tudjanak kialakítani a gyermek és a család médiahasználatában. Az intézményi médiaoktatás pedig nagyban hozzájárulhat az értő, aktív befogadói attitűd kialakításában, a média tartalmi kínálatában való részvétel lehetőségéhez ad segítséget. Lehetséges modell a kétirányú szocializáció, amelyben a szülő a gyermektől, kamasztól az on-line működés, és használat rutinját sajátítja el, a szülő pedig orientációs pontokat nyújt a gyermek ismeretszerzéséhez, segíti az információ megfelelő feldolgozását, elhelyezését a gyermek tapasztalati hálójában. A kétirányú szocializáció működéséhez azonban az kell, hogy a szülő és a gyermek között megfelelő bizalom, biztos érzelmi kapcsolat legyen.
A médiapedagógiának az iskolában is helye van, mégpedig kétféle módon: megjelenhet tananyagként, illetve eszközként is.
A médiapedagógia egyik kiindulópontja, hogy nem előre meghatározott tananyagra, ismeretekre, hanem a gyerekek médiaélményeire, médiakedvenceire épül, ezek adják a közös tevékenység alapját. A média ismerős világ a gyerekek számára, sokféle tudással rendelkeznek róla, ennek elmélyítését, rendszerzését célozza a médianevelés. Emellett a tudatos, reflexív médiahasználat fejlesztése sem képzelhető el anélkül, hogy a saját médiaélmények ne kerüljenek elő a médiaórákon.
A médiával, mint eszközzel a tudás és ismeret aktív, élménycentrikus formában nyílik meg, és segítségével az információs társadalomban való aktív részvétel válik elérhetővé.